| Református |
|
Pellérdi Református Keresztyén Leányegyházközség
Kik vagyunk?A Pellérdi Református Keresztyén Leányegyházközség Jézus Krisztus egy egyetemes keresztyén anyaszentegyházának a része, Krisztus teste és így felkenetésének és szolgálatának részese. Gyülekezetünk egy családias hangulatú, fejlődő és erősödő, összetartó kis közösség, ahová nagy szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt.
Céljaink Célunk, hogy gyülekezeti tagjaink: - Istennel személyes kapcsolatban élő emberekké váljanak, - akik talentumaikat, lelki ajándékaikat, és javaikat egymással megosztva, élő közösséget gyakorolnak, - akik Jézus Krisztust követve saját környezetükben sóvá és világossággá válnak, - akik felkészültek a gyülekezetben végzett szolgálatokra, - és arra, hogy missziói küldetésüket az Atya kegyelme, a Fiú szeretete és a Szentlélek átformáló ereje által Isten dicsőségére betölthessék a világban. Az istentiszteletek rendje: - vasárnap és ünnep első napján 9:00-kor: istentisztelet
Baranyában a reformáció bölcsője Siklós volt. A siklósi vár a XVI. század elejétől 1515–től Perényi Imre nádor és később fia Péter, koronaőr tulajdona volt, aki szimpatizált a reformációi tanokkal, és elősegítették annak terjesztését is. Perényi Péter udvari papja Siklósi Mihály volt, aki a Perényi birtokokon hirdette a biblikus reformátori tanokat már az 1520-as években. Miután a török siklós várát is 1543-ban elfoglalta, így a reformátornak menekülnie kellett, akit útközben megöltek és helyébe jött folytatni az igehirdetést Sztárai Mihály 1543-ban. Hogy Pellérden ki volt az első evangéliumi igehirdető, nem tudjuk. A helyi római katolikus Historia Domusa 1833-ban a következőket jegyzi fel: „a mohácsi vész után a plébánia elpusztult. Az Isten különös kegyelme a protestánsoktól megmentette.” Ezzel ellentétben Dr. Erdődy Gyula helytörténész említi, hogy Pellérden 1542 – 1564 között egy plébános és két oltárigazgató volt. Az a felfogás sem helyes, hogy a török időben Pellérd elnéptelenedett, mert folyamatosan lakott település volt, vásárt tartó helység, sőt városi rangja is volt. Így 1564 után tért át Pellérd az evangéliumi hitre. Először a Lutheri tanok diadalmaskodtak, majd a Hercegszőlősi Zsinat után – 1576. augusztus 16–17. – alkalmával csatlakoztak a kálvini (református) reformációhoz, amikor a Kánont 40 lelkipásztor aláírta. Köztük több baranyai prédikátor aláíró is volt. Ismeretes, hogy Pécsett 1588. augusztus 29-30-án hitvita volt Válaszuti György pécsi unitárus és Skaricza Máté ráckevei református prédikátorok között, és Pellérd úgy került ebbe az eseménybe, hogy majd a pellérdi vásáron Szent Margit napján, július 13-án dől el, hogy ki disputál a pécsi unitárius pappal, a tolnai református Decsi Gáspár, vagy más prédikátor. Dr. Kopasz Gábor teológiát végzett helytörténész arról ad hírt, hogy Pellérden is volt unitárius és református hitvita, de az időpontot és az erről szóló forrás helyét sajnos nem közölte. A reformátusok mellett unitáriusok is voltak Pellérden, sőt arról is tudunk, hogy hol Pellérden, hol Arányoson lakott az unitárius püspök. Pellérden 1679-ben iskolát alapítottak! Valószínűleg az unitárius egyház volt az alapító, mivel unitárius székhely is volt Pellérd. Pécs és Pellérd 1686. októberében felszabadult a török elnyomás alól, ekkor 150 lakosa volt. Pécs után a megye legnagyobb települése. A falu birtokrendezése alkalmával megkérdezik az idős lakosokat vallásukról és a terület határairól, és egy 1746-os jegyzőkönyvben Nagy János 57 éves ember azt vallja, hogy korábban pellérdi lakos volt és helvét (református) vallású, most pedig viszlói lakos. 1689-ben született, amikor még biztosan éltek reformátusok Pellérden. 1687-ben Pécsett elfoglalja püspöki székét Radonay Mátyás római katolikus püspök és megkezdődik az ellenreformáció korszaka. „Ha egy kálvinista vagy unitárius át nem tér római katolikus hitre, annak takarodnia kell püspökségem alól.” Ő maga is járja egyházmegyéje területét, térít és keresztel, de hamis jelentést ír 1688-ban Rómába a Propaganda Kongregáció részére, miszerint: „Pécs városa valamint az ariánusok négy fő fészke: Arányos, Pellérd, Keszü és Egerág – minthogy nincs se templomuk, s prédikátoruk, teljesen megtisztult ettől az ariánus mételytől. Ezek, mint az egyház fiai most már nagy buzgósággal vesznek részt a szent miséken.” A római katolikus hitre az áttérítés nem volt ilyen egyszerű Pellérden. Timár György ismert munkája alapján tudjuk, hogy Pellérden 1695–1696-os katolikus püspöki összeírás szerint a „lakosok reformátusoknak és unitáriusoknak vallják magukat és azok is akarnak maradni.” 1709-ben I. József császár Passardi Jánosnak adományozta Pellérdet azzal a feltétellel, hogy az unitáriusok és reformátusok által tönkretett templomot a saját költségén felépíti. Pellérdnek 1706 óta lett ismét katolikus papja, a plébánia és a templom 1711-ben megújult. Morvay István plébános egy 1841-ben készült jegyzőkönyv szerint az elűzött unitárius püspök házát foglalta el. A néphagyomány szerint a püspök elűzése 1710 körül történt. A pellérdi újonnan kezdett anyakönyv tanúsága szerint 1750-es évekig sok 60-70 éves embert kereszteltek át katolikus hitre. Pellérd az utolsók között volt, amelynek lakosai megtartották a végsőkig protestáns hitüket. Lényegében református gyülekezetünk 1710. után, mint szervezett egyház megszűnt és a lelkész nélkül maradt gyülekezetek áttértek római katolikus hitre. Érdekes megfigyelni, hogy Pellérden 1811-ben már vannak zsidók a faluban, de a reformátusok csak 1850-ben jelennek meg ismét Pellérden, mint napszámosok, cselédek… 1857-ben egy református található a faluban, 1891-ben 2 református gyerek jár iskolába, 1926-ban 15 református, 1938-ban pedig 14 református él a faluban. |
